Tájékoztató járművek parkolásáról és tárolásáról

Print Friendly, PDF & Email

Tájékoztató járművek parkolásáról és tárolásáról

Tehergépjárművek parkoltatásával kapcsolatban több bejelentés és panasz érkezett hivatalomba. Hatályban lévő jogszabályok alapján a szabályokról az alábbiakban tájékoztatom a lakosságot, és vállalkozókat:

A jelenleg hatályos jogszabályok az alábbiak szerint határozzák meg a közlekedési  szolgáltatást végzők közterületen történő parkolásának (várakozásának) lehetőségeit:

 

 

A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII.20.) MT rendelet (továbbiakban: MT) 7.§ (1) bekezdése kimondja, hogy „közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű – a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve – közúton vagy más közterületen nem tárolható.”

Az MT 7.§ (2) bekezdése szerint „Az az üzembentartó, aki közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységéhez tíznél több járművet használ, járműveit telephelyen köteles tárolni.

A rendelet kivételként említi az alábbi rendelkezések szerint, vagyis ezekben az esetekben tárolható közterületen jármű:

7.§ (3) „Ha az üzemben tartó a közúti közlekedési szolgáltatást legfeljebb 3500 kg legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsival végzi, e járművet a közúton vagy más közterületen is tárolhatja.”

(4) A közút kezelője kivételesen indokolt esetben — olyan helyen, ahol a jármű a közúti forgalmat nem zavarja — hozzájárulhat a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt bármely jármű (járműszerelvény) közúton való tárolásához. Más közterületen az ilyen jármű tárolásához közterülethasználati engedély szükséges.

 

A rendelet hatálya kiterjed:

  • azokra a természetes személyekre és jogi személyekre terjed ki, akik (amelyek) Magyarország területén belföldi vagy nemzetközi forgalomban (ideértve az átmenő forgalmat is) – a személygépkocsit és az autóbuszt kivéve – közúti járművel vagy járműszerelvénnyel (a továbbiakban együtt: jármű) közúti közlekedési szolgáltatást végeznek, vagy Magyarország területén közúti személyszállítási tevékenység végzésére használt járművet tartanak üzemben; továbbá
  • azokra a magyar állampolgárságú természetes személyekre és azokra a Magyarországon bejegyzett jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, amelyek Magyarország területén kívül magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti személyszállítást végeznek.

 

Az MT rendelkezik arról is, hogy aki rendszeres gazdasági tevékenységként járművel üzletszerűen – díj ellenében vagy ellenérték fejében, gazdasági tevékenységként – személyszállítást (a továbbiakban: közúti közlekedési szolgáltatás) végez, köteles az illetékes közlekedési hatóságnak a tevékenység végzésének megkezdését bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység megjelölését, az ahhoz használt jármű jellegét, telephelyét vagy tárolásának helyét.

 

A rendelkezések alapján közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű jobb oldali első ajtajának külső részén jól látható méretben fel kell tüntetni az üzemben tartó nevét és telephelyét, vagy a közlekedési hatóság által e célra rendszeresített jelet és az azonosítási számot.

 

Természetesen a jogalkotó a felelősségi kört is kijelölte azzal, hogy kimondta a „A járművek jogszerű használatáért, valamint az üzem-, forgalombiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő műszaki állapotáért az üzemben tartó felelős.”

 

Amennyiben a rendeletben előírtakat nem tartják be, úgy

Az MT 25.§ (2) bekezdése alapján „a rendeletben foglaltak megtartását – a hatásköre gyakorlására vonatkozó szabályok szerint – a közlekedési hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzést végző szerv hatáskörébe tartozóan lefolytatja a szabálysértési vagy közigazgatási eljárást, és a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának jogát felfüggesztheti.”

 

A Közlekedési Hatóság jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Hatóság.

 

Közúti közlekedési szolgáltatás: járművel üzletszerűen [díj ellenében (ellenérték fejében), gazdasági tevékenységként] végzett személyszállítás, áruszállítás, bérvontatás és autómentés, ideértve a jármű gépjárművezetővel együtt történő rendelkezésre bocsátását is.

a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint

 

A közút kezelője a helyi önkormányzat (Pázmánd Község Önkormányzata 2476 Pázmánd, Fő u. 80.), vagy a Magyar Nonprofit Közút Zrt (Fejér Megyei Igazgatóság, 8000 Székesfehérvár, Berényi út 13.)

 

A fenti szabályrendszer alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:

  1. 1. Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt járművek közúton vagy más közterületen nem tárolhatók. A kivételek a következők:

1 db gépkocsi, max. 3500 kg megengedett össztömeg;

  • a közúti forgalom zavartalansága esetén – közúton – a közút kezelőjének hozzájárulásával;
  • – más közterületen – közterület-használati engedéllyel;
  • a 10-nél több járművet használónak telephelyet kell fenntartania.

Egy korábbi Kormányhivatali álláspont alapján:

A tárolást, annak tartalmát ugyan a jogi szabályozás közelebbről nem határozza meg, a jogalkotó azonban a szabályozásba való bevonásával voltaképpen elismeri, legalizálja, sőt a jogintézmény szintjére emeli ezt a módozatot, még ha tilalmazza is – alapesetben – a közúti szállító- vagy vontató eszköz, önjáró vagy vontatott munkagép, gépjármű, gépkocsi, tehergépkocsi, személygépkocsi, autóbusz, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és járműszerelvény tárolhatóságát. A tárolás azonban nem egyszerűsíthető le az MT rendelet szövegösszefüggéseit is alapul véve olyan funkcióra, ami már eleve magában foglalná a rendeltetésellenességet.

  • A KRESZ az 1. pontba sorolt járművek esetén kihangsúlyozza, hogy „használt” járművekről van szó, azaz olyan járművek értendők ezalatt, melyek egyébként jogszerűen részt vehetnek a forgalomban, alapvető feltétele a hatósági jelzés megléte. (A 6/1990.(IV.12.) KöHÉM rendelet – többek között – a hatósági jelzések elhelyezésére vonatkozó üzemeltetési, műszaki feltételeket szabályozza.)
  • Annak, hogy a jogalkotó az 1. pontba sorolt járművek egyhelyben tartózkodására a hatósági jelzés megléte ellenére mégis a tárolás kifejezést használja, álláspontom szerint az a magyarázata, hogy a tevékenységre helyezi a hangsúlyt, a tevékenység gazdasági, szolgáltató jellegére, az így használt járművek, a „haszonjárművek” parkolása lényegét tekintve „tárolás.” Azért, mert a dolgok normális rendje szerint ezeknek a járműveknek akkor is, ha csak egy van belőlük, telephelyen kellene állniuk. A telephelyen letett vagy tartott dolog, így pl. a jármű egyhelyben állása is tárolás és nem parkolás.

 

A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt bármely (így akár a fentiekben elemzett, megengedett össztömeg alatti) jármű (járműszerelvény) közúton való tárolásához a közút kezelője kivételesen indokolt esetben – olyan helyen, ahol a jármű a közúti forgalmat nem zavarja – hozzájárulhat

 

Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván (1997. évi LXXVIII. tv. 2.§ 13. pontja)

A KRESZ előírása szerint azt a hatósági jelzéssel (pl. rendszám) nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon tilos, mellékútvonalon – közterülethasználati engedély nélkül – legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője – a tulajdonos költségére – eltávolíthatja.

A fogalmaknál tisztázni szükséges a tárolás és parkolás (várakozás) helyzeteket. A várakozás parkolás is, ami a közterület járművel történő várakozásra kijelölt részén, akár díjfizetés ellenében valósuljon meg, akár ingyenesen. A tárolás átmeneti és tartós jelleget egyaránt magában hordozhat. Az elhatárolásnál az időtényező sem releváns, tárolás a várakozásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodása. A tárolás a parkoláshoz viszonyítva rendeltetésellenes használatként jelenik, jelenhet meg. A parkoló, mint közterület nem tárolásra kialakított hely, nem „lerakat”, „telephely”, hanem parkolásra, a megállásnál ugyan hosszabb idejű, azonban mégsem korlátlan egyhelyben tartózkodásra szolgáló területrész,

 

Főszabály szerint a várakozási helyek (övezetek) kijelölése, a várakozás időtartamának és a díjának meghatározása önkormányzati rendeletben szabályozható A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kktv.) 15/A. § felhatalmazást tartalmaz a helyi önkormányzat részére arra, hogy rendeletben kijelölje a várakozási területet. A Kktv. előzőekben hivatkozott rendelkezései nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az önkormányzat autóbuszok számára várakozási területet jelöljön ki.

 

Fontos ugyanakkor azt a tényt is figyelembe venni, hogy a közúti közlekedés nyilvántartásáról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §-a szerint a járműnyilvántartás – többek között – tartalmazza a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból legfeljebb 10-et üzemeltető üzembentartó székhelyének, telephelyének címét. Az üzemeltető, üzembentartó olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amelyet a külön jogszabály szerint, tárolási helyéül a közlekedési hatóságnak bejelentett és a bejelentés megtörténtét a közlekedési hatóság igazolja, feltéve, hogy az a járművek tényleges tárolási helyéül szolgál.

 

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011.(XII.28.) Kormányrendelet szerint, a járművek forgalomba helyezésére, a már nyilvántartásba vett járművekkel kapcsolatos változás bejegyzésére irányuló eljárások során jegyzői igazolás nélkül az eljárás nem folytatható le, a járműnyilvántartásba bejegyzés nem tehető meg. A hatósági bizonyítvány alkalmas a Nemzeti Közlekedési Hatóság előtti eljárásban annak igazolására, hogy az üzembentartó (kérelmező) járművét (járműveit) hol tárolja.

Amennyiben a kérelmező a szolgáltatási tevékenységhez 10 járműnél többet használ, járműveit telephelyen köteles tárolni.

 

A jegyző a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül adja ki a hatósági bizonyítványt, melynek tartalmát az ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni.

 

Összegzésként elmondható, hogy közúti szolgáltatást végző üzembentartók felelősek azért, hogy a birtokukban lévő engedélyek alapján, a jogszabályban meghatározottak szerint járjanak el, a fent meghatározott szabályok maradéktalan betartásával. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, úgy eljárás indítható ellenük, mely akár a  tevékenységhez kiadott engedély visszavonásával is járhat.

A szolgáltatást végző székhelyén, telephelyén köteles a szolgáltatást igénybevevők gépjárműveinek elhelyezésére!

Amennyiben konkrét üzemben tartóval kapcsolatban van panasz, kérem a hivatalban vagy a közterület-felügyelőnél jelezzék (Üzembentartó neve, gépjármű rendszáma, típusa, azonosító adatokkal) ahhoz, hogy a szükséges intézkedéseket megtehessük.

 

Járfás Andrea

        jegyző

 


2019-02-14